Gyurgyalag- félékről
Gyurgyalag-félékről röviden A legtöbb gyurgyalag Afrikában él. Például a kármintorkú gyurgyalag Afrikában él. A szomáli gyrgyalag is az Afrikában élőkhöz tartozik.A gyurgyalgok méhekkel és darazsakkal táplálkoznak.
Más kontinensen is él gyurgyalag.Elsősorban az európai gyurgyalagokról lesz szó.Más földrészen is például Ázsiában találkozhatunk.Ázsiában például a barnafejű gyurgyalag.Ott Bangladesben Kínában Indiában él stb. Részletek a Gyurgyalagfélék-Wikipéda.hu oldalon.
Előfordulásuk:
A legtöbb fajt Afrikában észlelték, de élnek még Dél-Európában, Ázsiában, Ausztráliában és Új-Guineaban
Megjelenésük:
Tollazatukat gazdag szín kavalkád jellemzi, és hosszúkás farok toll.
Életmódjuk:
Társas állatok. Táplálékuk főleg repülő rovarokból áll, elsősorban méhek és darazsak. A fajok a méhek evése előtt eltávolítják a fullánkot.
Szaporodásuk:
Telepekben fészkelnek, homokos domboldalakban. Fészekaljuk 2–9 tojásból áll (fajtól függ).
Két gyurgyalagféle beutatása
1. A kármin gyurgyalag
Előfordulása:
Az északi alfaj Közép-Afrikában költ Szenegáltól keletre Etiópiáig. A déli alfaj Afrika déli részén költ, Angolától keletre egészen Tanzániáig. A populációt körülbelül 5 millió egyedre becsülik.
Megjelenése:
A kármin gyurgyalag hossza 24-27 centiméter; a megnyúlt faroktollak 10-12 centiméter hosszúak, testtömege 40-67 gramm. Az északi alfaj tollazata a törzsön világospiros, az alsó farokfedők zöldek. A szárnyon zöld foltok vannak. A fej smaragdzöld, a szemnél széles fekete sáv van és a középső faroktollak is feketék. A csőr hosszú, lefelé ível és erős; a madár nagyon jól el tudja kapni vele a repülő rovarokat. A déli alfaj nagyobb, mint az északi és nem kékeszöld a torka.
Életmódja:
A madár társas lény. Tápláléka a levegőben repülő rovarok, főleg méhek, sáskák és hangyák.
Szaporodása:
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak szélességi fokonként különböző. A fészekaljban 2-3, néha több hófehér tojás van. Ezeken mindkét szülő körülbelül 20 napig kotlik. A fiatal madarak körülbelül 30 nap után repülnek ki.
Rokon fajok:
A kármin gyurgyalag közeli rokona a Kárpát-medencében is előforduló gyurgyalag (Merops apiaster).
2. A gyurgyalag
Előfordulása:
A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is.
Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.
Megjelenése:
Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. Szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 40-65 g.[1].
Életmódja:
Rovarevő specialistaként[1] többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. Ahogy a nevük (merops apiaster = "méhevő", "méhészmadár") is sejtetni engedi darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.
Télen akár 2500-10.500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni.[1].
Szaporodása:
A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.
Sokszor a homokkitermelés teremti meg számára az alkalmas fészkelőhelyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat.
Kárpát-medencei előfordulása:
Magyarországon elterjedt fészkelő, állománynagysága 20 000 - 30 000 egyed.
Védelme:
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.
Érdekesség:
A gyurgyalagról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon. Gyurgyalag utca Győrújbaráton is van, ahol megtekinthető a madarak költőhelye.
A gyurgyalag
