Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyurgyalag- félékről

 

              

Gyurgyalag-félékről röviden
 
A legtöbb gyurgyalag Afrikában él. Például a kármintorkú gyurgyalag Afrikában él.
A szomáli gyrgyalag is az Afrikában élőkhöz tartozik.A gyurgyalgok méhekkel és darazsakkal táplálkoznak.
 
szomali_gyurgyalag.jpg
 
Más kontinensen is él gyurgyalag.Elsősorban az európai gyurgyalagokról lesz szó.Más földrészen is például Ázsiában találkozhatunk.Ázsiában például a barnafejű gyurgyalag.Ott Bangladesben Kínában Indiában él stb. Részletek a Gyurgyalagfélék-Wikipéda.hu oldalon.

 

merops-leschenaulti--merops-leschenaulti.jpg
 
Előfordulásuk:
 
A legtöbb fajt Afrikában észlelték, de élnek még Dél-Európában, Ázsiában, Ausztráliában és Új-Guineaban

Megjelenésük:

Tollazatukat gazdag szín kavalkád jellemzi, és hosszúkás farok toll.

Életmódjuk:

Társas állatok. Táplálékuk főleg repülő rovarokból áll, elsősorban méhek és darazsak. A fajok a méhek evése előtt eltávolítják a fullánkot.

Szaporodásuk:

Telepekben fészkelnek, homokos domboldalakban. Fészekaljuk 2–9 tojásból áll (fajtól függ).

                                                                      Két gyurgyalagféle beutatása

 

1. A kármin   gyurgyalag

Előfordulása:

Az északi alfaj Közép-Afrikában költ Szenegáltól keletre Etiópiáig. A déli alfaj Afrika déli részén költ, Angolától keletre egészen Tanzániáig. A populációt körülbelül 5 millió egyedre becsülik.

Megjelenése:

A kármin gyurgyalag hossza 24-27 centiméter; a megnyúlt faroktollak 10-12 centiméter hosszúak, testtömege 40-67 gramm. Az északi alfaj tollazata a törzsön világospiros, az alsó farokfedők zöldek. A szárnyon zöld foltok vannak. A fej smaragdzöld, a szemnél széles fekete sáv van és a középső faroktollak is feketék. A csőr hosszú, lefelé ível és erős; a madár nagyon jól el tudja kapni vele a repülő rovarokat. A déli alfaj nagyobb, mint az északi és nem kékeszöld a torka.

Northern carmine bee-eater-01.jpg

Életmódja:

A madár társas lény. Tápláléka a levegőben repülő rovarok, főleg méhek, sáskák és hangyák.

Szaporodása:

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak szélességi fokonként különböző. A fészekaljban 2-3, néha több hófehér tojás van. Ezeken mindkét szülő körülbelül 20 napig kotlik. A fiatal madarak körülbelül 30 nap után repülnek ki.

Rokon fajok:

A kármin gyurgyalag közeli rokona a Kárpát-medencében is előforduló gyurgyalag (Merops apiaster).

2. A gyurgyalag

Előfordulása:

A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed. Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is.

Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába.

Megjelenése:

Tollazata a napfényben ragyogó színeket szór: hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. Szemsávja, torokszalagja fekete. Hosszú, fekete csőre hegyes és enyhén hajlított. Meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli. Szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 40-65 g.[1].

Életmódja:

Rovarevő specialistaként[1] többnyire kisebb-nagyobb szitakötőkkel, lepkékkel és sáskákkal táplálkozik. Ahogy a nevük (merops apiaster = "méhevő", "méhészmadár") is sejtetni engedi darazsakat és méheket is fogyasztanak, némileg ellenállóak a szúrásukra, de kitépik a fullánkjukat, mielőtt lenyelnék őket. A gyurgyalagot a méhészek valószínűleg kiirtanák, de távolról sem fogyasztanak annyi méhet, mint azt sokan gondolnák. Legfeljebb az esős napok jelenthetnek kivételt, vagy ha a kaptárakat a telep közvetlen közelében helyezik el, szinte felkínálva a méheket.

Télen akár 2500-10.500 km-t is megtesznek délre vonulva, mert táplálkozásukhoz csak ott találnak elegendő rovart. Csak nappal tudnak vonulni, de röptükben is tudnak táplálkozni.[1].

Szaporodása:

A meredek lösz vagy homokfalban telepesen fészkel. A partoldalba ássa 1,5–2 m hosszú alagútját, melynek végén található a költőüreg. Általában 5-6 gömb alakú fehér tojást rak. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.

Sokszor a homokkitermelés teremti meg számára az alkalmas fészkelőhelyeket. Másrészt a költési időben végzett homokbányászat gyakran elpusztítja a tojásokat.

Kárpát-medencei előfordulása:

Magyarországon elterjedt fészkelő, állománynagysága 20 000 - 30 000 egyed.

Védelme:

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.

Érdekesség:

A gyurgyalagról egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon. Gyurgyalag utca Győrújbaráton is van, ahol megtekinthető a madarak költőhelye.

A gyurgyalag